Bár a Daring Fireball linkelte a napokban, nem tudom megállni, hogy ne helyezzem itt is el ezt a csodálatos beszámolót a TapeDeck nevű hangrögzítő program elkészítéséről.
Alapvetően idegenkedem azoktól a szoftverektől és weboldalaktól, amelyek egy valós használati tárgy vagy épület metaforáját akarják kisajátítani. Általában túl sok a felesleges grafikus elem, nehéz eldönteni, mire lehet rákattintani és mire nem, nonstandard widgeteket használnak, a fájlkezelés sokszor csak félig megoldott, és így tovább. Szóval a fejlesztőt és a felhasználót egyaránt könnyen tévútra viszi az ilyesmi.
A TapeDeck nem ilyen. Itt egy jól ismert és kiforrott koncepciót helyeztek el a képernyőre: egy régi kazettás magnót és egy kis fiókot. A TapeDeck egyetlen dologra jó, de arra nagyon. Felvételeket lehet vele készíteni, melyeket egy-egy kazetta szimbolizál, melynek a felirata és a színe választható. Ennyi. Kiválóan alkalmas pl. dalok vázlatának rögzítéséhez, énektémák feldünnyögéséhez, és nyilván ezer más dologhoz is, hiszen pillanatok alatt el lehet kezdeni a felvételt, nem kell a mentéssel bajlódni, amit meg rögzítettünk, könnyen vissza is kereshetjük.
A legszebb ötlet az egészben, hogy csodálatos CoverFlow albumborítókat generál a program, amin jól olvasható a feliratunk.
Maga a blogesszé pedig annak a kiváló példája, hogy egy igazán jó program tervezése a grafikus felület megtervezésével kezdődik. A “megírjuk a kódot és majd rárakunk valami GUI wrappert” módszerrel egyszerűen képtelenség ilyen pofonegyszerű és zseniális alkalmazásokat csinálni.